Mi a különbség a Kaizen, a Lean és a Six Sigma között?

Az évek során a Kaizen, Lean & Six Sigma kifejezések elvesztették személyazonosságukat.

Ezeket a szavakat felcserélhető módon használják anélkül, hogy tudnák e szavak valódi jelentését vagy használatát. Gyakran kérdezem mi a különbség e három szó között? 

Gyakran hallom, hogy az emberek azt mondják, melyik a legjobb eszköz? 

Leant használok, nem kell Kaizen vagy Six Sigma, vagy fordítva!

Sokan nem veszik észre, hogy minden koncepció / eszköz egy speciális probléma megoldására szolgál, nincs egy eszköz mely, minden problémára megfelelő. 

Csak azért, mert van az eszköz, nem jelenti azt, hogy használnia kell. 

Semmilyen eszközt nem szabad felvenni vagy használni, amíg nem válaszolhatjuk meg megfelelően a kérdést: "mi a probléma, amit megpróbálunk megoldani?"

Mi az a Kaizen?

Kaizen  egy japán szó a "Változás a jobbra", vagy azt is nevezik a "folyamatos fejlesztés". Tehát ez egy út, olyan gondolkodásmód, amely nem egy adott eszköz. 

Ez egy olyan kultúra, amelyet a szervezeteknek kell megváltoztatniuk és elfogadniuk. Személyes kreativitást és leleményességet használ a problémák azonosítására, majd ötletek kidolgozására és megvalósítására a problémák megoldására. Kaizen filozófiája szerint minden javítható, és minden jobb vagy hatékonyabb. 

Segít azonosítani a 3 MU-t  - Muda (veszteség), Mura (kiegyensúlyozottság) és Muri (túlterheltség).

A kaizen egyik legfontosabb jellemzője, hogy a nagy eredmények sok kis változásból  származnak, amelyek idővel felhalmozódtak. 

Ezt azonban félreértették, hogy a kaizen kisebb változásokat jelent.  

A kaizen valójában azt jelenti, hogy mindenki részt vesz a fejlesztésekben. Miközben a változások többsége kicsi lehet, a legnagyobb hatás lehet kaizen, amelyet a felső vezetés transzformációs projektekként vezet be, vagy a többfunkciós csapatok, mint a  kaizen események.

A kaizen négy alapelve:

• rövidítés: lehet-e egy mozdulat rövidebb azáltal, hogy közelebb hozzuk a mozdulat tárgyát, vagy egy művelet rövidebb azáltal, hogy elhagyunk belőle egy szükségtelen elemet?
• összekapcsolás: tudjuk-e párhuzamosan végezni a két műveletet, vagy tudunk-e két szerszámból egyet készíteni, ami mindkét feladat végrehajtására megfelel?
• átrendezés: meg lehet-e úgy változtatni egy elrendezést, hogy általa hatékonyabban lehessen végezni a műveletet, esetleg egy másik műveleti sorrenddel hatékonyabb lesz-e a munkavégzés?
• egyszerűsítés: lehet-e úgy egyszerűsíteni az eszközökön vagy módszereken, hogy még így is megfeleljenek a követelményeknek?

Ezek az alapelvek tapasztalt szakembereknek is segítségére lehetnek, de különösen fontosak addig, amíg nem vagyunk tapasztaltak a fejlesztésben; általuk ugyanis biztosan találunk olyan megoldást, amivel növelhetjük a biztonságot, minőséget és hatékonyságot.

Mi a Lean?

A Lean (eredeti jelentése: ’karcsú’) egy vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit, szolgáltatásait. A Lean vállalat a tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy a vevő számára mi az érték. Ami a vevő számára nem teremt értéket, amiért a vevő nem fizet, azt a Lean veszteségnek (pazarlásnak) tekinti, és a munkafolyamatok hatékonyságát ezeknek a veszteségeknek a megelőzésével, megszüntetésével vagy minimálisra csökkentésével növeli.

A vevő a Lean esetében nem csak a vállalat vásárlóit, megrendelőit jelenti (ők a külső vevők), hanem a vállalaton belül egy olyan másik osztály, részleg munkatársait is (ők a belső vevők), aki az egy másik osztály vagy részleg által előállított termékekkel, szolgáltatásokkal tovább foglalkoznak, mielőtt azok a külső vevőkhöz érnek.

A Lean filozófiának a Toyota Motor Corporation Toyota Termelési Rendszere képezi az alapját. A TPS az 1950-es években született, Taylor, Gilbreth, Smiles, Miles és Gantt munkássága és a Ford addig elért eredményei nyomán.

A Leant használják Leanmenedzsment vagy Leanfilozófia szóösszetételekben is.

A Lean mint módszer legfőképpen az iparban terjedt el - és van ma is terjedőben - azon belül is főként az autóiparban. De bármilyen iparágban és a szolgáltatások (egészségügy, IT, pénzügy), valamint általában véve bármilyen irodai munka esetén is használható. Mivel főleg az ipar alkalmazza, módszereinek és eszközeinek szakirodalmi leírása is elsősorban ipari környezetben való felhasználásra készül, onnan meríti példáit. Napjainkban van kialakulóban és terjedőben a Lean módszereknek speciálisan a szolgáltatások számára

A Lean filozófia két fő alapelve

• az ember tisztelete és
• a veszteségek, azaz az értéket nem teremtő lépések eltávolítása minden folyamatból, tevékenységből.

Muda típusú veszteségek

Mura típusú veszteségek

A mura egyenetlenséget, kiegyensúlyozatlanságot, szabálytalanságot jelent, a tervezhetőség teljes vagy részleges hiányát mind emberek, mind gépek munkavégzése esetében. A mura egyértelműen oka lehet számtalan, muda típusú veszteségnek

Muri típusú veszteségek

A muri túlterheltséget, túlterhelést jelent, a standard munka hiányának egyértelmű jele. Vonatkozhat mind emberekre, mind gépekre. Emberek esetében az irreálisan sok munka, az indokoltnál gyorsabb munkavégzés, a folyamatos túlórák, extra műszakok, gépek esetében a maximális kapacitás közelében történő folyamatos működtetés lehet ilyen típusú probléma. A muri egyértelműen oka lehet számtalan, muda típusú veszteségnek.

A Lean rendszer építésének 5 alapvető lépése

1. Az érték meghatározása mindig a vevő szempontjából történik. Ennek érdekében meg kell tudni, mik a vevő igényei termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban. Ez történhet külső vevők esetében a marketing-, vagy piackutatás eszközeivel, belső vevőink esetében személyes beszélgetések segítségével. Az így meghatározott értéket minden esetben célszerű a vevővel közösen megállapított mérőszámokkal pontosan leírni, mivel ezek képezik a későbbiekben a folyamatos fejlesztés alapját.
2. Az értékteremtő folyamat feltérképezése minden esetben a folyamat helyszínén (genba) kell, hogy történjen, a folyamat irányával megegyezően haladva. A tevékenység eredménye az ún. értékáram-térkép (value stream map), annak is az ún. jelenállapot térkép (current state map) verziója. Mielőtt a folyamat fejlesztésébe kezdenénk, célszerű céljainkat egy un. jövőállapot térképben (future state map) összefoglalni.
3. Akadálytalan áramlás biztosítása, az ún. flow elv. A folyamatból el kell távolítanunk minden veszteséget, hogy a termék akadálytalanul jusson végig az előállító folyamaton.
4. Húzórendszer kialakítása és üzemeltetése, az ún. pull elv. Egy adott folyamatnak csak akkor, annyit és oda kell a terméket előállítania, amikor, amennyit és ahova a vevő azt igényli, természetesen az általa elvárt minőségben.
5. A folyamatos fejlesztés, a kaizen filozófiája. Lényege, hogy folyamatainkat mindig fejlesztenünk kell annak érdekében, hogy a vevőink által elvárt értéket minél kevesebb ráfordítással legyünk képesek előállítani. A kaizen elsősorban a tevékenységeket végrehajtó munkatársak ötleteire építő folyamat, melynek alapja minden esetben egy ún. standard.

Mi az a Six Sigma

A Hat szigma vagy angolul Six Sigma módszer olyan strukturált problémamegoldó és folyamatfejlesztő eljárás, mely egyesíti számos úttörő minőségjavító szakember munkásságát. Célja az üzleti kulcsfolyamatokban előforduló hibák számának nullára csökkentése, és azok kimenetét jelentő termékekben, szolgáltatásokban megjelenő ingadozás minimalizálása. A megközelítés számos évtizedek alatt kipróbált, gyakorlatban tesztelt eszközt foglal magában, és TQM több száz eszközt felvonultató arzenáljának számos elemét alkalmazza.

A Six Sigmamódszer 5 lépésből áll, amelyek a definiálás, mérés, analízis, fejlesztés és kontroll. E szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll elő az ismert DMAIC (Define, Measure, Analyze, Improve, Control) rövidítés, amely szinonimaként használható, ha az eljárásra utal.

A Six Sigma 4 jelentéssel is bír:

• Statisztikai mérőszám (szórás)
• Folyamatképesség mérésére használjuk (Cp-Cpk)
• Problémamegoldó eljárás (DMAIC)
• Filozófia, a tényeken, adatokon alapuló vezetést testesíti meg (TQM)

A DMAIC lépések

Definiálás

A folyamatfejlesztő csapat azonosítja a folyamat kereteit, „vevőit”, „szállítóit”. Definiálásra kerül a probléma, illetve a cél kvantitatív módon, mérőszámokkal kifejezve. Végül pedig elkészítik a projekt alapító okiratot, mely a menedzsment jóváhagyását igényli.

Mérés

A folyamat inputjainak és outputjainak részletes feltérképezésével és analízisével kezdődik. A folyamatot jellemző kulcs mutatók mérőrendszerének analízisét követően pedig kezdődhet a tényleges adatgyűjtés, elemzés.

Analízis

Az összegyűjtött adatok „faggatását”, ismeretek, információk kinyerését foglalja magában. Hipotézisek megfogalmazását, megerősítését, illetve elvetését, hogy a probléma fundamentumait, azaz gyökérokait feltárjuk.

Fejlesztés

E lépésben az előző 3 lépés során azonosításra került gyökérokokra vonatkozóan próba-jelleggel fejlesztést eszközöl a problémamegoldó csapat, s annak hatásait vizsgálja statisztikai módszerekkel. Terv készül a fejlesztések lemásolására hasonló területekre, hogy az elért eredményekből származó megtakarítás maximalizálva legyen.

Kontroll

A folyamat stabilizálásáról szól, amennyiben az az elvárt követelményeknek megfelelően teljesít. Ezt az utolsó lépést fenntartás fázisának is nevezzük

Six Sigma projekt indításának feltételei

Fenntartható eredményeket határidőre elérő és a szükségesnél nem több erőforrást felhasználó Six Sigma projekt indításának 5 feltétele van, melyek hiánya megnehezíti, vagy akár meg is akadályozhatja a sikeres lezárást:

• Kulcs üzleti folyamat, melyek közül 2 típus lesz igazán érdekes:
  • Amely ritkán fordul elő, azonban rengeteg erőforrást vesz igénybe (ilyen például az éves leltár), illetve
  • Az, amely alkalmanként kevés erőforrást igényel ugyan, de nagyon gyakran fordul elő az üzleti folyamatokban (pl. vonalkód beolvasás)
• Megbízható mérőrendszerre van továbbá szükség és stakeholderek által közösen meghatározott célra, hiszen tények, adatok alapján jellemezzük a kiinduló állapotot, s folyamatosan mérjük mely folyamatfejlesztési lépés mennyivel visz közelebb célunkhoz
• Probléma alatt Six Sigma módszer esetén a mérőrendszerrel gyűjtött tény és célértékként megjelenített adatok közti rést értjük
• Megtakarításnak 3 alapvető típusa létezik:
  • "Hard" a leginkább preferált, amely árbevételt növel, vagy költséget csökkent (ilyen lehet például a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatlépés fejlesztése, vagy a selejtcsökkentés) - ennek lényege, hogy az eredménykimutatásban megjelenjen a hatása
  • Második, amely a lekötött tőkét csökkenti (pl. gyártásban lévő félkésztermékek szintjének csökkentése
  • A "Soft" pedig, amely valamilyen kockázatot csökkent (pl. lehetséges szállítási késedelem okozta kötbér)
• Vevői igény, mely nemcsak a végfelhasználót jelenti, hanem a következő folyamatlépést is tágabb értelemben, hiszen a logisztikából ismert 7M/9M elvek szerint kell kiszolgálni

Six Sigma szervezet

• Six Sigma bajnok (Champion): A vezetés tagja, felelős az üzleti stratégia és a Six Sigma tevékenység összehangolásáért. Részt vesz a projektek kiválasztásában, biztosítja az erőforrásokat, illetve eltávolítja az akadályokat.
• Fekete öves mester (Master Black Belt): Az ismeretek és képességek legmagasabb szintű hordozója, egyszerre vezető és tanár. Felelős a projektek áttekintéséért, BB-ek és GB-ek kiválasztásáért.
• Fekete öves (Black Belt): Magasan kvalifikált személy, aki a GB-ekkel napi kapcsolatban áll. Mentorálja a projekteket, és saját projekteket is végrehajt.
• Zöld öves (Green Belt): Speciálisan képzett funkcionális dolgozó, aki GB projektet vezet, illetve tag azokban.
• Sárga öves (Yellow Belt): A Six Sigmaeljárás alapjait ismerő dolgozó, GB, BB projekt csapattag.

A Lean Six Sigma módszer

Lean Six Sigma módszertan a Lean elveket ötvözi a Six Sigma módszerekkel és eszközökkel. Előbbi a munkafolyamatok hatékonyságának növelését a vevő számára értéket nem teremtő veszteségek, pazarlások megszüntetésével, megelőzésével éri el, míg utóbbi a vállalati folyamatok, a folyamati outputok minőségének javítását, fejlesztését célozza meg a működés feltérképezése és az eredményesség folyamatos mérése mellett.

A Leanhez hasonlóan tehát a Six Sigma is a folyamatos fejlesztésre törekszik, de sokkal inkább előtérbe helyezi a mérést, a számokon alapuló elemzést, és ezt nagyon komoly statisztikai módszertannal támogatja. A Lean Six Sigma átveszi a Six Szigmából az ún. DMAIC módszertant.

A módszertan alkalmazásával a vállalat költségeinek és veszteségeinek csökkentése mellett a másik legfontosabb cél az ügyfél megelégedettségének növelése. Az ügyfél nem csak a vállalat vásárlóit, megrendelőit jelenti, hanem a vállalatnak azokat a munkatársait is, akik az adott osztály vagy részleg által előállított termékkel, szolgáltatással kapcsolatba kerülnek.

Következtetés

A Kaizen úgy gondolja, hogy a folyamatok szabványosításával, a veszteség eltávolítása révén növeli a hatékonyságot mindenkit bevonásával, miközben a Six Sigma inkább a végtermék minőségének javítására törekszik a hibák okainak megállapításával és kiküszöbölésével, függetlenül attól, hogy eltérések az üzleti folyamatban vagy a gyártásban található, és a Lean a "veszteségek" felszámolására összpontosít a folyamat sebességének és minőségének javítása érdekében a folyamatveszteség csökkentésével.

A legfontosabb tény azonban az, hogy egyik nem jobb, mint a másik - szüksége van rá, hasznot húzhat a használatából, ezért mindenképpen használja. A lényeg az, hogy nem vesztegetnek sok időt és pénzt azzal, hogy az választható úton gondolkodjanak, hanem használják ezeket az eszközöket és így időt és pénzt megtakarítanak meg. 

A végső cél Operatív kiválóság az Üzleti kiválóságban lesz, és ennek a szellemében javítania kell, megváltoztatni kell a paradigmákat, megváltoztatni kell a kultúrát, megváltoztatnia kell a jelenlegi szokásokat stb.

Főbb problémamegoldó eljárások összehasonlítása

• Hat szigma: a folyamatban előforduló ingadozás csökkentésére koncentrál, hogy standard outputok keletkezzenek.
• Lean: a veszteségforrások megszüntetését, majd az áramlás megteremtését helyezi a középpontba.
• A szűk keresztmetszet elmélet: a rendszer korlátainak fejlesztését tűzi zászlajára.

Források:

https://in.kaizen.com/blog/post/2015/09/11/what-is-the-difference-between-kaizen-lean--six-sigma.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lean